Challenges
Datasets
Workspaces
Papers
Discussions
Leaderboard
Log inSign up
Challenges
Datasets
Workspaces
Papers
Discussions
Leaderboard
Blog
Job Board
Q3AS

© 2026 Aqora Quantum S.A.S.

TermsPrivacyLegal Notice

9639548626

Published Dec 21, 2008• 0 citations
OpenAlex

Abstract

Wigner Jenő a 20. századi fizika meghatározó alakja, egyike a Nobel-díjas magyar fizikusoknak. Életútja és munkássága szorosan összefonódott Neumann Jánoséval, Szilárd Leóéval és Teller Edéével. A kötetbe felvett cikkek főként Wigner Jenőnek a matematika és a természettudományok (mindenekelőtt a fizika) kapcsolatára vonatkozó kutatásait, az invarianciaelvek megértésében betöltött szerepét, valamint a kvantummechanika értelmezésében kifejtett munkásságát mutatják be, de tudományos tevékenységének filozófiai aspektusaira is fényt vetnek.

Related papers

Heisenberg forradalma: 100 éves a kvantumos bizonytalanság

Ferenc Simon

A tanulmány a kvantummechanika 1925-ös kialakulásának körülményeit mutatja be. A 20. század elejének nagy megoldatlan problémája volt az atomok vonalas színképének értelmezése, amelyre a fizikusok a klasszikus mechanika és az ad hoc kvantumszabályok egyvelegét javasolták, azonban ez nem nyújtott teljes körű leírást. 1925 júniusában Werner Heisenberg radikális áttörést ért el: elvetette az elektronpályák klasszikus koncepcióját, és kizárólag a megfigyelhető mennyiségekre összpontosított. Az általa kidolgozott mátrixmechanika az energiaszintek közötti átmeneteket matematikai objektumokkal írta le, ezzel megalapozva a modern kvantummechanikát. Munkáját Max Born és Pascual Jordan formalizálták, majd később Erwin Schrödinger hullámmechanikája és Neumann János matematikai keretrendszere tette teljessé. Az új elmélet a klasszikus determinizmust felváltva a valószínűségek és bizonytalanságok világát hozta el, amelynek egyik kulcsfontosságú következménye a Heisenberg- féle határozatlansági reláció volt. A kvantummechanika azóta is a fizika egyik alapvető pillére, technológiai alkalmazásai pedig a modern világ minden területére kihatnak, a tranzisztoroktól a kvantumszámítógépekig.

Magyar Tudomány•Nov 14, 2025•0 citations

9639429333

Richard Feynman különlegesen szuggesztív előadásmódjával az 1965-ben Nobel-díjat elnyert tudós híres előadássorozatának, a Fizikai előadásoknak - (Lectures on Physics) - magyar kiadása ismertette meg a fizika iránt érdeklődőket, középiskolástól az egyetemi tanárig. A Műszaki Könyvkiadó 1968 és 70 között 9 kötetben jelentette meg Feynman előadásait, amelyeket a Kaliforniai Műegyetemen, a Caltechen tartott. A Mai fizika érdekes, olvasmányos, a szokásostól eltérő "tankönyv", ahol a szerző egyik célja az volt, hogy új felépítésben megértesse a kvantummechanika lényegét bonyolult differenciálegyenletek nélkül.Feynman népszerűsége halála után sem csökkent, ezért a régi előadások hat legkönnyebbikét egy kis kötetben újra megjelentette az Addison-Wesley Kiadó. A Hat könnyed előadás sikere után elhatározták, megnézik, hátha akad a Caltech archívumában további, ismeretterjesztésre alkalmas előadás. Sajnos nem volt több "könnyű darab", találtak azonban hat majdnem könnyűt, ezekre most a Hnt könnyed előadás (Budapest, 2000, Park-Akkord Kiadó) folytatásaként tekinthet az olvasó. Az újabb hat előadás az einsteini relativitáselmélet, a szimmetriák és a téridő fogalmát magyarázza. Az első öt fejezetben sok utalás esik az eredeti műre (R. P. Feynman-R. B. Leighton-M. Sands: Mai fizika, 1-9. kötet, Budapest, 1968-1970, Műszaki Könyvkiadó), amelyet a lábjegyzetekben csak Mai fizikaként említünk. A hatodik előadás most jelenik meg először magyar fordításban.

•Dec 14, 2008•0 citations

Az elektronról

Antal Dobosy

Az írás az elektron jelentőségét és megismerésének nehézségeit tárgyalja. Rámutat, hogy az elektromosság mindennapi életünk alapja, de azt, hogy mi valójában az elektron a modern fizika sem tudja meghatározni. Az elméleti modellek csak közelítik a valóságot, így az objektív világ megismerése mindig bizonytalan marad.

Zen tükör•Jan 1, 2026•0 citations

Elméleti fizika III. - Kvantummechanika. Nemrelativisztikus elmélet

L D Landau, E.M. Lifsic

Az Elmeleti fizika sorozat jelen kotetenek targya a kvantummechanika. A tema hatalmas terjedelme miatt celszerűnek latszott az anyagot ket reszre osztani. A most megjelenő első resz a nemrelativisztikus elmeletet tartalmazza, a relativisztikus elmelet a masodik resz targya lesz.

•Jun 4, 2020•0 citations

9639326550

A kvantummechanika "no go" tételei nem kevesebbet állítanak, mint hogy a világot a vak véletlen uralja. Ha hinni lehet ezeknek a tételeknek, akkor itt egy több mint két évezredes metafizikai kérdésre kapunk választ, amely bármikor megismételhető fizikai kísérletekben nyert megfigyeléseken nyugszik. Mik is ezek a kísérletek pontosan? S hihetünk-e a kvantummechanika "no go" tételeinek? Vagy inkább kell hinnünk azoknak, akik a relativitáselméletből ezzel ellentétes konklúziót vezetnek le, s a világ teljesen determinált? Egyáltalán, mit jelent az, hogy determinált? Hogy függ össze mindez az idő természetével vagy az okság fogalmával? Mi a véletlen? A könyv ilyen és hasonló kérdésekre ad választ.

•Dec 6, 2008•0 citations

Néhány gondolat a kvantummechanikáról (Hankiss Elemér emlékére)

N. Kroó

A kvantummechanika világképe gyökeresen eltér a mindennapi tapasztalatainkon alapuló képtől.Míg a klasszikus fizika építhetett a hagyományos matematika eredményeire, a kvantummechanika radikálisan új matematikát kívánt.A 20. századnak ez a legsikeresebb elmélete a mikrovilág leírására született, az elemi részek, atomok és molekulák világát írja le, mégpedig valószínűségi alapon.Három alapvető kvantummechanikai jelenséget ismerünk, az egyik a részecske-hullám kettősség, a második az úgynevezett alagúteffektus, a harmadik pedig, a talán mindennapi tapasztalatainkhoz képest a legfurcsább, ez az úgynevezett szuperpozíció és összekapcsoltság jelensége.Az élő rendszerekben is megjelennek a kvantumos folyamatok, ezért a biológiai folyamatok -az emberben zajló életfolyamatok is -ezen nem klasszikus volta döntő fontosságú életünk minden szegletében.Hankiss Elemér felfigyelt arra, hogy megjelent egy sor munka, amelyek bizonyos társadalmi jelenségeket is a kvantummechanika törvényei alapján próbáltak megmagyarázni.Ezért tartom indokoltnak, hogy az ő emlékére egy rövid bepillantást tegyek a kvantummechanika rejtelmeibe, eljutva néhány, a társadalomtudományokba is behatoló gondolatig.aBSTraCT Spookiness of the quantum world of microsystems comes from being completely different from what we experience in our everyday life.Particle-wave duality, the tunnelling effect, superposition and entanglement, the typical phenomena of the quantum world are difficult to understand on the basis of daily experience.While the classical world can be described by exact equations, the quantum world can be grasped only probabilistically.This requires a new form of mathematics as well.Quantum mechanics penetrates from the non-living material world to the biological one and through biology into human and social phenomena.Elemér Hankiss became involved in the latter issues in the last years of his life.That is why it is appropriate to offer some thoughts on quantum mechanics to his memory.

Magyar Tudomány•Oct 1, 2018•0 citations
Wigner Jenő a 20. századi fizika meghatározó alakja, egyike a Nobel-díjas magyar fizikusoknak. Életútja és munkássága szorosan összefonódott Neumann Jánoséval, Szilárd Leóéval és Teller Edéével. A kötetbe felvett cikkek főként Wigner Jenőnek a matematika és a természettudományok (mindenekelőtt a fizika) kapcsolatára vonatkozó kutatásait, az invarianciaelvek megértésében betöltött szerepét, valamint a kvantummechanika értelmezésében kifejtett munkásságát mutatják be, de tudományos tevékenységének filozófiai aspektusaira is fényt vetnek.
A tanulmány a kvantummechanika 1925-ös kialakulásának körülményeit mutatja be. A 20. század elejének nagy megoldatlan problémája volt az atomok vonalas színképének értelmezése, amelyre a fizikusok a klasszikus mechanika és az ad hoc kvantumszabályok egyvelegét javasolták, azonban ez nem nyújtott teljes körű leírást. 1925 júniusában Werner Heisenberg radikális áttörést ért el: elvetette az elektronpályák klasszikus koncepcióját, és kizárólag a megfigyelhető mennyiségekre összpontosított. Az általa kidolgozott mátrixmechanika az energiaszintek közötti átmeneteket matematikai objektumokkal írta le, ezzel megalapozva a modern kvantummechanikát. Munkáját Max Born és Pascual Jordan formalizálták, majd később Erwin Schrödinger hullámmechanikája és Neumann János matematikai keretrendszere tette teljessé. Az új elmélet a klasszikus determinizmust felváltva a valószínűségek és bizonytalanságok világát hozta el, amelynek egyik kulcsfontosságú következménye a Heisenberg- féle határozatlansági reláció volt. A kvantummechanika azóta is a fizika egyik alapvető pillére, technológiai alkalmazásai pedig a modern világ minden területére kihatnak, a tranzisztoroktól a kvantumszámítógépekig.
Richard Feynman különlegesen szuggesztív előadásmódjával az 1965-ben Nobel-díjat elnyert tudós híres előadássorozatának, a Fizikai előadásoknak - (Lectures on Physics) - magyar kiadása ismertette meg a fizika iránt érdeklődőket, középiskolástól az egyetemi tanárig. A Műszaki Könyvkiadó 1968 és 70 között 9 kötetben jelentette meg Feynman előadásait, amelyeket a Kaliforniai Műegyetemen, a Caltechen tartott. A Mai fizika érdekes, olvasmányos, a szokásostól eltérő "tankönyv", ahol a szerző egyik célja az volt, hogy új felépítésben megértesse a kvantummechanika lényegét bonyolult differenciálegyenletek nélkül.Feynman népszerűsége halála után sem csökkent, ezért a régi előadások hat legkönnyebbikét egy kis kötetben újra megjelentette az Addison-Wesley Kiadó. A Hat könnyed előadás sikere után elhatározták, megnézik, hátha akad a Caltech archívumában további, ismeretterjesztésre alkalmas előadás. Sajnos nem volt több "könnyű darab", találtak azonban hat majdnem könnyűt, ezekre most a Hnt könnyed előadás (Budapest, 2000, Park-Akkord Kiadó) folytatásaként tekinthet az olvasó. Az újabb hat előadás az einsteini relativitáselmélet, a szimmetriák és a téridő fogalmát magyarázza. Az első öt fejezetben sok utalás esik az eredeti műre (R. P. Feynman-R. B. Leighton-M. Sands: Mai fizika, 1-9. kötet, Budapest, 1968-1970, Műszaki Könyvkiadó), amelyet a lábjegyzetekben csak Mai fizikaként említünk. A hatodik előadás most jelenik meg először magyar fordításban.
A kvantummechanika "no go" tételei nem kevesebbet állítanak, mint hogy a világot a vak véletlen uralja. Ha hinni lehet ezeknek a tételeknek, akkor itt egy több mint két évezredes metafizikai kérdésre kapunk választ, amely bármikor megismételhető fizikai kísérletekben nyert megfigyeléseken nyugszik. Mik is ezek a kísérletek pontosan? S hihetünk-e a kvantummechanika "no go" tételeinek? Vagy inkább kell hinnünk azoknak, akik a relativitáselméletből ezzel ellentétes konklúziót vezetnek le, s a világ teljesen determinált? Egyáltalán, mit jelent az, hogy determinált? Hogy függ össze mindez az idő természetével vagy az okság fogalmával? Mi a véletlen? A könyv ilyen és hasonló kérdésekre ad választ.
A kvantummechanika világképe gyökeresen eltér a mindennapi tapasztalatainkon alapuló képtől.Míg a klasszikus fizika építhetett a hagyományos matematika eredményeire, a kvantummechanika radikálisan új matematikát kívánt.A 20. századnak ez a legsikeresebb elmélete a mikrovilág leírására született, az elemi részek, atomok és molekulák világát írja le, mégpedig valószínűségi alapon.Három alapvető kvantummechanikai jelenséget ismerünk, az egyik a részecske-hullám kettősség, a második az úgynevezett alagúteffektus, a harmadik pedig, a talán mindennapi tapasztalatainkhoz képest a legfurcsább, ez az úgynevezett szuperpozíció és összekapcsoltság jelensége.Az élő rendszerekben is megjelennek a kvantumos folyamatok, ezért a biológiai folyamatok -az emberben zajló életfolyamatok is -ezen nem klasszikus volta döntő fontosságú életünk minden szegletében.Hankiss Elemér felfigyelt arra, hogy megjelent egy sor munka, amelyek bizonyos társadalmi jelenségeket is a kvantummechanika törvényei alapján próbáltak megmagyarázni.Ezért tartom indokoltnak, hogy az ő emlékére egy rövid bepillantást tegyek a kvantummechanika rejtelmeibe, eljutva néhány, a társadalomtudományokba is behatoló gondolatig.aBSTraCT Spookiness of the quantum world of microsystems comes from being completely different from what we experience in our everyday life.Particle-wave duality, the tunnelling effect, superposition and entanglement, the typical phenomena of the quantum world are difficult to understand on the basis of daily experience.While the classical world can be described by exact equations, the quantum world can be grasped only probabilistically.This requires a new form of mathematics as well.Quantum mechanics penetrates from the non-living material world to the biological one and through biology into human and social phenomena.Elemér Hankiss became involved in the latter issues in the last years of his life.That is why it is appropriate to offer some thoughts on quantum mechanics to his memory.